Nincs
el tudnám képzelni
a törött üvegcserepet
a lábam alatt, ahogy
a belvárosi aszfalton
megyek át a téren
s néhány hajléktalan
alszik a padon - kétlem,
hogy lenne valamijük -
hacsak az álmaik nem,
a padon fekszenek,
a cserepek a földön.
közben érdemlegeset
nem tudok gondolni
mindössze azt, hogy
én milyen, de milyen
szerencsés vagyok.
(2017. július 7.)
Tartalom