A Semmiség kavicsos sodrásában
Fényszínű ábrándok szembogarában
Megfosztva kincsüktől a mondatok,
Megfagyva várnak a gondolatok.
Tegnapból holnapra átível az éj.
Tétova boldogság kérészéletét
sárba temeti a tétova lustaság,
mely vég nélkül-álmosan mosolyog rád.
Száraz-cserepes könnynélküli gond