Apám sírt, anyám jajgatott, S hipp-hopp, e zord földön vagyok, Pőre kisded, vinnyogó, Mint egy ködbe bujt manó.
Apám karján csápolok, A pólyáimmal harcolok, De hiába fáradok, Hát anyám mellén duzzogok.
(Szabó Magda)