Megmártóznék

Megmártóznék a nyugalomban -
a csendben, mely pihentet,
elnyújtóznék a gondtalanban -
a pillanatban, mely megnevettet.

Megmártóznék a fényben, mely
reggel beszűrődik a függönyön át,
miközben a madarak éles káoszában
meghallom végre a melódiát.

Megmártóznék a dalban, mely
akkor hallik, ha nyugalom van,
s önfeledten táncolnék az estben,
míg a hold hűs fénye homlokomra csillan.

(Budapest, 2018. május 11.)

Tartalom