hollófekete tegnapok
áttűnnek a fényen
összefűzve a mondatok
elgurultak régen
ködben megfakult válaszok
jéggé fagytak, látom
múltamra már nem hallgatok:
rozsdássá lett álmom.
pókhálóvá lett áttetsző
régmúltam alatt az út,
s régi asszony-lelkemből
kiszáradt szökőkút.