Nem kell a szótlan ellenvetés,
Nem kell a szó, ha csak megvetés,
Nem kell a bánat, megköszönöm,
Nem kell a megszokott halk közöny.
Nem kell a nyár és nem kell a tél,
Nem kell a vád, az önző szeszély,
Nem kell a fájó bús gondolat,
A Holnapig tán a Ma megmarad.