A fény harcosának kézikönyve

"A harcos olyan, mint egy gyerek.

Az emberek meghökkennek: már elfelejtették, hogy egy gyereknek arra van szüksége, hogy szórakozzon, játsszon, néha kicsit pimaszkodjon, illetlen és gyerekes kérdéseket tegyen fel, és olyan butaságokat beszéljen, amikben maga sem hisz.

És rémülten kérdezik:

- Ez lenne a spirituális út? Hiszen ez az ember olyan gyerekes!

A fény harcosát büszkeséggel töltik el az ilyen megjegyzések. Ártatlanságán és önfeledt örömén keresztül továbbra is kapcsolatban marad Istennel, de nem feledkezik meg a küldetéséről."

"A harcos - akaratlanul - tesz egy rossz lépést, és lezuhan a szakadékba.

Kísértetek fenyegetik, magány lengi körül.

Mivel mindig a jó ügyért harcolt, nem gondolta volna, hogy ez megtörténhet vele, de megtörtént. A sötétben megszólítja a mesterét.

- Mester, szakadékba zuhantam - mondja. - Sötét és mély a víz.

- Vésd jól az eszedbe - feleli a mester -, hogy akit vízbe fojtanak, az nem alámerül, csak lesüllyed a víz alá.

És a fény harcosa összeszedi minden erejét, hogy kijusson a gödörből, amibe belekerült."

"A fény harcosa tudja, hogy egy angyal és egy ördög vitatkozik a keze fölött, amely a kardot tartja.

Az ördög azt mondja:

- Elgyengülsz. Nem ismered fel a megfelelő pillanatot. Félsz.

Az angyal azt mondja:

- Elgyengülsz. Nem ismered fel a megfelelő pillanatot. Félsz.

A harcos meglepődik. Mindketten ugyanazt mondták.

Aztán az ördög folytatja:

- Hadd segítsek neked.

Az angyal pedig azt mondja:

- Segítek neked.

A fény harcosa ekkor megérti a különbséget. A szavak ugyanazok, de a szövetségesek különböznek.

És elfogadja az angyal kezét."

"Jézus azt mondta: "... legyen a ti beszédetek: Úgy úgy; nem nem...". Ha a fény harcosa felelősséget vállal valamiért, megtartja a szavát.

Aki csak ígérget, de nem tudja betartani az ígéreteit, elveszíti az önbecsülését, és szégyelli a tetteit. Az ilyen ember állandóan menekül, és sokkal több energiát fecsérel az örökös magyarázkodásokra, mint amennyi energia ahhoz kellene, hogy állja a szavát.

Néha a harcos is elvállal ostobaságokat, amiket később megbán. Ilyenkor elhatározza, hogy többet nem esik ebbe a hibába, de ha már egyszer ígéretet tett, tartja a szavát."

"A harcos nem mindig tudja megőrizni a hitét.

Vannak pillanatok, amikor egyáltalán nem hisz semmiben. Ilyenkor megkérdezi a szívét:

-Megéri ennyit fáradozni?

De  a szíve nem felel. A fény harcosának egyedül kell döntenie.

Ekkor elkezd gondolkodni, hátha talál valami példát. És eszébe jut, hogy Jézussal is hasonló történt. Hogy a maga teljességében tapasztalhassa meg az emberlétet.

"Múljék el tőlem e keserű pohár!"

- mondta Jézus. Ő is elvesztette a lelkesedését és a bátorságát, de nem állt meg.

A harcos sem adja fel. És ha elég kitartó, visszatér a hite."

"A fény harcosa alaposan átgondolja, mit akar elérni. Bármilyen távolinak látszik is a cél, mindig van rá mód, hogy legyőzze az akadályokat. Fontolóra veszi a lehetőségeket, megélezi kardját, megtölti szívét a szükséges állhatatossággal, hogy szembe tudjon nézni a kihívásokkal. De ahogy halad előre, rádöbben, hogy vannak olyan akadályok, amelyekre nem számított. Ha mindig a legkedvezőbb pillanatra várna, soha nem tudna továbbmenni: szüksége van egy kis őrültségre, hogy megtegye a következő lépést.

A harcos nem fél egy kicsit őrültnek lenni, ha kell. Mert sem a harcban, sem a szerelemben nem láthat mindent előre."